Az addiktológiai zavarok egyre nagyobb mértékű terjedése az ellátásban résztvevők számára is napról napra nagyobb kihívást nyújt, kiemelten azokban az esetekben, amikor más komorbid pszichiátriai zavar is fennáll.
A jelen tanulmány célja az 1992 és 2021 között, legalább egy magyar szerző részvételével megjelent öngyilkosság-kutatással kapcsolatos publikációk kvantitatív elemzése. A Scopus adatbázisa alapján összesen 426 publikáció volt azonosítható. A tanulmányok száma a vizsgált három évtized alatt 5,8-szorosára nőtt. A tanulmányok számának duplázódási ideje 9,6 év. A szerzők kapcsolati hálózatában öt nagyobb és öt kisebb klaszter azonosítható, amelyek az ismert hazai szuicidológiai kutatócsoportokat reprezentálják. Az egy tanulmány szerzőinek átlagos száma a vizsgált időszak során jelentősen nőtt.
Nemzetközi szinten tapasztalható, hogy – hasonlóan az egészségügy más területeihez – a klinikai pszichológus képzésekben is egyre inkább előtérbe kerül a kompetenciákon és készségeken alapuló oktatás, vizsgáztatás. A kompetenciák képzésekbe történő beemelésével a klasszikusabbnak mondható ismeretalapú oktatás egyre inkább kiegészül a készségek gyakorlásával, annak hangsúlyozásával, hogy mi az, ami az adott munkában működik. A kompetencia-fókuszú oktatás megjelenik a kurrikulumok kidolgozásában, valamint az elsajátított készségek számonkérésében, azaz a vizsgáztatás módszerében is.
Az öngyilkossági veszély becslésének nincs egyetlen könnyû módja. Bár egyre többféle megközelítésû el- mélet próbálja leírni az öngyilkos magatartást, a szuicid rizikó mérésére használt skáláink komoly pszichometriai korlátokkal küzdenek. Míg a kvantitatív pszichometriai skálák elméletileg jól megalapozottak, de nem elég érzékenyek, addig a (félig)strukturált, kvalitatív interjúk szisztematikusak és átfogóak, de túl költségesek és idôigényesek.
Az önkezű halál továbbra is az egyik vezető halálok a világon és hazánkban egyaránt. Ugyanakkor még mindig keve- set tudunk arról, mikor és milyen tényezők befolyásolják a szuicid gondolatokból a tényleges kísérletbe való átmene- tet. Az öngyilkossági gondolatokat átélők jelentős többsége sosem hajt végre kísérletet. A gondolat és a tett közötti átmenet magyarázatára a legtöbbet hivatkozott pszichiátriai és pszichológiai kockázati tényezők csak nagyon kis mértékben képesek.
Gerald Caplan meghatározása alapján pszichológiai értelemben akkor beszélünk krízisről, amikor a személy kénytelen szembenézni olyan veszélyeztető körülményekkel (pl. állásának elvesztése, haláleset a családban, válás stb.) — illetve ilyen körülmények bekövetkezésének a lehetősége fenyegeti őt –, amelyeket meglévő problémamegoldó készségeivel, rendelkezésére álló és mobilizálható pszichés energiáival sem megoldani, sem kikerülni nem képes.
Minden öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet 6-8 közeli hozzátartozót, barátot érint, akiknek ezzel a teherrel kell tovább élniük.Egy szerettünk öngyilkosság általi elvesztése az egyik legnehezebb trauma. MInden ember átél rengeteg váltakozó és intenzív érzést. Egy gyászoló a fájdalom és szomorúság mellett többek között bénultságot, zavart, ürességet, bűntudatot, szégyent, haragot, magányt és testi tüneteket tapasztal meg. Ezek mind normálisak és a gyász természetes velejárói.
Mindenki tehet az öngyilkosságok számának csökkenéséért. Jelenleg 28 országnak van nemzeti szintű öngyilkosság-megelőzési stratégiája. A megelőzéssel kapcsolatban a WHO által megfogalmazott üzenetek között szerepel az is, hogy a (formális és informális) közösségeknek kulcsszerepe van az öngyilkosság megelőzésében. Úgyhogy mindenki tehet azért, hogy odafigyeléssel, törődéssel, az öngyilkosságot övező stigmák elleni harccal, valamint a gyászoló hozzátartozók támogatásával hozzájáruljon az öngyilkosságok számának csökkenéséhez.
A tájékozódó beszélgetések, felmérések eredménye lehet az is, hogy a páciens problémáihoz, igényeihez nem illeszkedik az a módszer, amivel az adott pszichoterapeuta dogozik. Ebben az
Pléh Csaba tanulmánya a siófoki születésű, Hollandiába emigrált Révész Géza és a hazai pszichológia két meghatározó alakjának baráti-kollegiális levelezése alapján ad betekintést a hazai pszichológia
A pszichológiai tesztelés a pszichológia tudományának pszichometria nevű ágához tartozik és azzal foglalkozik, hogy a lelki jelenségeket mérhetővé tegye. A pszichometria meghatározó szerepet töltött be
A mentalizáció kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy emberek vagyunk. A mentalizáció az, amikor tudatában vagyunk saját és mások mentális állapotainak. Például, amikor érzésekről, szándékokról gondolkodunk.
Az öngyilkossággal kapcsolatos gyakori kérdéseket és válaszokat, megtalálja az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen weboldalán, kattintson ide. Leggyakoribb kérdések melyekre választ talál az oldalon: Aggódom egy
Sigmund Freud (1856-1939), a pszichoanalízis megalapítója kutató neurológusként kezdte a pályáját Bécsben, majd az 1880-as években kezdett el egyre többet foglalkozni a lelki betegségek, főként
Az öngyilkosság azt jelenti, hogy valaki az élet kioltására alkalmas eszközt, módszert választ és szándékosan vet véget az életének, valamint az életmentő beavatkozásokat elutasítja, illetve
A pszichoterápia története röviden Szigorúan véve a pszichoterápiának alig több, mint száz éves a története. Nem köthető azonban egyetlen ponthoz a pszichoterápiának mint önálló szakmának