A pszichiáterek orvosok, akik orvosi egyetemen szereztek diplomát és pszichiátria szakvizsgát tettek. Ők részben úgy tekintenek a mentális betegségekre, mint az agy kémiai zavarára és gyakran gyógyszeres terápiát javasolnak. A pszichológusok pszichológiai egyetemi szakot végeztek. A pszichológusok egy kisebb része az alapszak MA diploma megszerzését követően további tanulmányokat folytat, és négy éves klinikai szakpszichológia képzésen vesz részt, szakvizsgát tesz.
A pszichiátereknek és pszichológusoknak alapvető segítői készségekkel kell rendelkezniük, de érdemes különbséget tenni azok között, akik a fenti szakképzéseken túl további szervezett, formális keretek között valamilyen pszichoterápiás módszert (pl. pszichoanalitikusan orientált módszer, kognitív és viselkedésterápiás módszer, hipnózis, stb.) sajátítanak el, míg egy nagyobb hányaduk a szakvizsga megszerzését követően nem tanul további módszereket, nem szerez pszichoterapeuta képesítést.
Nincs markáns különbség bizonyos kevésbé intenzív pszichoterápiák és a tanácsadás között. A tanácsadás fókusza inkább valamilyen aktuális külső nehézség feloldása, és a kliens problémamegoldó készségeinek fejlesztése. Az ilyen fajta munka heti vagy kétheti gyakoriságú, és jellemzően rövidebb távú. A legtöbb tanácsadó szakember rövidebb és kevésbé intenzív képzésben részesül, mint a pszichoterapeuták többsége.
Pszichoterapeuta második szakvizsga, Magyarországon valamilyen szakorvosi vagy klinikai szakpszichológusi végzettséggel lehet tenni. A tanácsadók végzettségüket tekintve többféle helyről jöhetnek, nem kizárólag orvosi vagy pszichológusi előképzettséggel rendelkező lehet tanácsadó.
A pszichoterapeuta valóban egy fontos személlyé válik a közös munka során az ember életében, különösen, ha egy hosszabb, feltáró jellegű (mint pl. pszichoanalitikus) terápiáról van szó, és nem egy rövidebb terápiáról (pl. kognitív terápia).
Ugyanakkor az emberek általában akkor keresnek terápiás segítséget, amikor a dolgok tartósan, visszatérően rosszra fordulnak az életükben. Ilyenkor a szabadságérzetüket, spontaneitásukat jelentősen csökkenti az, ahogy dolgoznak, család életük és kapcsolataik is akadozhatnak, a régi, jól ismert köröket futhatják ezen területeken.
Ha pszichoterápiát kezd valaki, akkor egy intenzív, fontos, és akár hosszabb ideig tartó kapcsolatot is kezd. De mindennek a végső célja, hogy az illető függetlenebbnek élje majd meg magát, gondolkodása, érzései, viselkedése tudattalan mintáitól szabadabbak lesznek.
Ha a pszichoterápia, melyben részt vesz, soha véget nem érőnek tűnik az Ön számára, akkor érdemes alaposabban utánajárni, mi lehet ennek az oka. A társadalombiztosítás által finanszírozott terápiák eleve előre megszabott idejűek, limitáltak. Ha lehetősége van magánúton egy időben nem kötött, nyílt végű terápiába járni, akkor a terápiás folyamatnak természetszerűleg érezheti az elejét, közepét, végét. Ha pedig a terápiás folyamat időben nyitott, akkor előreláthatólag inkább évekig, mint hónapokig fog tartani. Általában a terapeuta és a páciens is érzik és megegyeznek abban, hogy mikor érkezett el az idő a lezáráshoz és megbeszélnek egy konkrét időpontot, amikor befejezik a terápiát.
Ez nem azt jelenti, hogy könnyű elválni valakitől, akivel ilyen intenzíven dolgoztunk együtt és akivel időközben szoros kapcsolat alakul ki. Ám a terápia befejezése és annak meggyászolása szintén fontos részei a folyamatnak.
A terapeuta óradíját számos tényező befolyásolhatja. Ezek közül a két legobjektívebb a heti ülésszám (kéthetenkénti, heti egy vagy heti több ülés) és a terápia hossza (néhány alkalmas konzultáció, 15-20 alkalmas rövid terápia vagy akár évekig tartó hosszú távú terápia). Egyéb tényezők befolyása nagyon változó, egyéni.
Ha heti egy alkalommal jár valaki terápiába, akkor valószínű, hogy 10000 és 20000 forint közti összegbe fog kerülni az óradíj, de van, hogy akár jelentősen is többe. A 25000 forint feletti óradíj már kiugróan magasnak számít.
Azt is érdemes tudni, hogy az óradíj mértéke a terapeuta tapasztalatának és készségeinek nem feltétlenül jó jelzője. Sokféle terapeuta dolgozik, sokféle szakmai háttérrel, tapasztalattal, képzettséggel, és jelenleg a pszichoterápia mint szakmai tevékenység kevéssé szabályozott és ellenőrzött. A terapeuta kiválasztásakor ezért javasolt körültekintően eljárni és rákérdezni, hogy hol és miben képződött a szakember, és mióta dolgozik terapeutaként.
A terápia óradíja azonban mindig megállapodás kérdése, amit a páciens és a terapeuta a terápia kezdetén tisztáznak, és amely megállapodás a terápia folyamata során újra tárgyalható.
A nem szakpszichoterápiát (hanem pl. tanácsadást, konzultációt, pszichés támogatást) végző szakemberek óradíjai is a fentiekhez hasonlóan alakulnak, és hasonló tényezők befolyásolják azokat is.
A pszichoterapeutája az életének egy fontos szereplője lesz, akivel kapcsolatban erős pozitív és negatív érzései is lehetnek majd. A terapeutája sok mindent megtud majd Önről, míg Ön viszonylag keveset vagy akár semmit sem fog megtudni róla. Ez az egyoldalúság, aszimmetria a pszichoterápia normális jellemzője, ugyanakkor a terapeuta részéről megalapozott készségekre és integritásra van szükség ahhoz, hogy erőteljes és felelősségteljes pozícióját ne használja ki semmilyen formában.
A terápiára jellemző aszimmetrikus kapcsolati felállás teszi különösen fontossá, hogy a terapeuták alapos és megfelelően hosszú kiképzésben, és munkájuk során folyamatos szakmai képzéseken, esetmegbeszéléseken (szupervíziókon) vegyenek részt.
Mivel Magyarországon nem minden terapeutát vagy terápiás jellegű tevékenységet folytatót kötelez törvény arra, hogy kamarához (Magyar Orvosi Kamara) tartozzon, illetve nem mindegyik terapeuta része olyan szervezetnek (pl. Magyar Viselkedés és Kognitív Terápiás Egyesület, Magyar Pszichoanalitikus Egyesület, stb.), amely szigorú etikai és szakmai képzési szabályokkal rendelkezik, ezért a terapeuta kiválasztásakor legyen nagy körültekintéssel.
De még egy neves és megbízható szakmai csoporthoz, egyesülethez való tartozás, vagy a pszichoterapeuta szaknévsorban való szereplés mellett is, sajnos, időről időre előfordulnak határátlépések, mint bármilyen más szakmában. Vannak terapeuták, akik egész egyszerűen nem olyan jók a munkájukban. A terapeuták egy jelentős kisebbsége pedig sajnos etikátlanul viselkedhet, szexuálisan vagy más módon kihasználhatja a pácienseit.
Amennyiben az az érzése, hogy valami nincs rendben a pszichoterápiájával, akkor az első ember, akivel beszéljen aggályairól, az maga a terapeutája. Ez hasznos lehet a közös munka szempontjából és a probléma feloldását eredményezheti. De ha nem elégedett azzal, ahogy a terapeutája az aggodalmaihoz viszonyul, kételyei továbbra is fennállnak, akkor feltétlenül beszéljen mással, például egy közeli barátjával. Továbbá ajánlott, hogy felvegye a kapcsolatot azzal a szervezettel is, amelynek a terapeutája a tagja, pl. a Magyar Pszichiátriai Társaság, Magyar Pszichológiai Társaság, Magyar Orvosi Kamara vagy egyéb, pszichoterápiás módszert képviselő egyesület. A megfelelő társaság tájékoztatja majd Önt a panasztétel lehetséges módjairól.
Számos kutatási eredmény alapján általánosságban azt lehet mondani, hogy egy megfelelően képzett terapeuta sok ember számára, sokféle probléma esetén hatékony terápiát tud nyújtani. A hosszabb távú terápiák hatása hosszabb távon tartósabbnak bizonyul, mint a rövid távú terápiáké. A pszichés zavarok kezelésére kidolgozott terápiás eljárások és a testi betegségek kezelési metódusainak tudományos igényű hatékonyságvizsgálata nagyon hasonló elveken működik. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, APA) Klinikai Pszichológia szekciója (12. Divízió) komoly erőfeszítéseket tesz abban az irányban, hogy összegyűjtse és szigorú kritériumok alapján értékelje a pszichés kezelési módokra vonatkozó tudományos kutatási bizonyítékokat.
Ahogy a szomatikus orvoslásban, a pszichés zavarok kezelése esetében is az evidencia alapú orvoslás (evidence based medicine, EBM) és az evidencia alapú gyakorlat (evidence-based practice) elvei alapján történik a különböző kutatások értékelése (APA Presidential Task Force on Evidence-Based Practice, 2006).
Forrás
A British Psychoanalytic Council ‘Making Sense of Psychotherapy and Psychoanalysis‘ című kiadványa és az Amerikai Pszichológiai Társaság Klinikai Pszichológiai Társaságának anyaga alapján
Nem, biztosan nem. A kliens/páciens motivációja, a terapeuta elkötelezettsége és a terápiás kapcsolat olyan tényezők, amelyek szintén hozzájárulnak a módszer hatékonyságához. Ezeknek a faktoroknak a terápia hatékonyságában betöltött szerepe jelentős.
Nem. Van egy egészséges szakmai vita arról, hogy mi tekinthető tudományos bizonyítéknak, és, hogy mely módszereket, kezelési eljárásokat támaszt alá megfelelő mennyiségű és minőségű kutatási eredmény. Arról is folyik vita, hogy lehet-e egyáltalán mérni a pszichés kezelések hatékonyságát, illetve, hogy ha mérünk valamit, akkor pontosan mit is mérünk? Néhány fontos szempont e téma kapcsán:
Amennyiben a terapeutája rendelkezik az alap- vagy szakpszichoterápia végzéséhez szükséges jogszabály által előírt képesítésekkel (klinikai szakpszichológus és/vagy pszichoterapeuta szakvizsga), valamint a praktizáláshoz szükséges engedélyekkel (ÁNTSZ működési engedély és kötelező szakmai felelősségbiztosítás), abban az esetben lehetősége van arra, hogy a terapeuta szerződést kössön valamelyik egészségpénztárral. Ezt követően a terápiás óra díja elszámolható egészségpénztárra.
Ez általában úgy működik, hogy a terápia óradíját Ön a terapeutájának kifizeti, aki pedig számlát állít ki az egészségpénztár nevére és címére. Saját egészségpénztárának ezt a számlát kell benyújtania.
Jelenleg az alábbi egészségpénztárakkal állok szerződésben:
IZYS, OTP EP, MKB EP, Medicina, Dimenzió EP, Generali, Allianz, Prémium EP
Fontos változás azonban, hogy 2022. szeptember 1-től a saját praxisomban nem tudok számlát kiállítani egészségpénztáraknak, csak magánszemélyeknek.