A pszichológiai tesztelés a pszichológia tudományának pszichometria nevű ágához tartozik és azzal foglalkozik, hogy a lelki jelenségeket mérhetővé tegye. A pszichometria meghatározó szerepet töltött be abban, hogy a pszichológia a XIX. század második felében önálló tudománnyá vált. Pszichometriai eszközökkel (pszichológiai tesztekkel) különböző visekedési formák, személyiségjellemzők, pszichés tünetek mérhetők. A tesztek felvételét követően a kapott eredményeket különböző skálák segítségével értelmezik és az eredményeket megfelelő formában közlik a tesztelt alannyal.
A lelki jelenségek mérésének gyakorlata és elmélete egyaránt nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben és “a pszichológia szinte valamennyi területére kiterjed (pl. iskolapszichológia, klinikai pszichológia, munkaerő-kiválasztás, kutatás). A pszichológiai tesztelés iránt egyre növekedő érdeklődés következtében hatalmas mennyiségű szakmai tapasztalat és módszertani ismeret halmozódott fel […]” (Rózsa Sándor és mtsai, 2006)
A tesztek alkalmazási területei
Ma már számos területen területen alkalmaznak pszichológiai teszteket, mérést, például:
- az oktatásban alkalmazott iskolaérettségi vizsgálatok és a tananyag elsajátításának mértékét becslő központi felmérő dolgozatok,
- a tanácsadói munkában az érdeklődés, az előnyös és hátrányos tulajdonságok feltárása,
- a vállalatok munkaerő-kiválasztási eljárásai, vagy
- a vállalati kommunikáció és a munkával való elégedettség mérése,
- az egészségügyben használt pszichodiagnosztika,
- a különböző állami szervezetek alkalmassági vizsgálatai és nem utolsósorban
- a kutatásban.
A leggyakrabban – de nem kizárólagosan – valamilyen döntés előkészítése érdekében alkalmazzák a teszteket. A pszichológiai tesztek felhasználásának különböző – egymást gyakran átfedő – céljai lehetnek:
- Osztályozás, csoportokba sorolás (pl. iskolaérettségi vizsgálat)
- Diagnózis (pl. értelmi fogyatékosság megállapítása, pszichés zavar tüneteinek megállapítása)
- Önismeret (pl. magazinok papír-ceruza tesztjei)
- Programok, beavatkozások hatékonyságának mérése (pl. pszichoterápia hatásának vizsgálata)
- Kutatás (pl. csoportok összehasonlítása)
A pszichológiai tesztek alkalmazásának etikai elvei
A tesztek alkalmazása során már elég régen, 1950-es évek elején felmerült az az igény, hogy etikai elvek alapján szabályozzák a tesztek használatát. A Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexének (SzEK) érvényben lévő hazai változatát 2004-ben a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete közösen dolgozta ki.
Az ebben megfogalmazott általános alapelvek – pl. hogy a pszichológus ismeri tudásának, képességeinek határait – a teszthasználatra is igaz, és a pszichológusnak mindenkor szem előtt kell tartania szakmai tudásának, képzettségének korlátait, amikor pszichodiagnosztikai feladatot készül ellátni.
Mindez kiegészül azzal a fontos alapelvvel, hogy a különböző tesztek használata képzettséghez köthető és a SzEK kimondja: a pszichológus csak olyan tevékenységet végezhet, amelynek szakszerű ellátására megfelel képzettséggel rendelkezik, és arra jogszabály feljogosítja.
Az adatok bizalmas kezelése és kommunikációja
Szintén etikai alapelv az, hogy a teszt eredményeinek közlésekor a pszichológusnak, tanácsadónak tekintettel kell lennie nemcsak a vizsgált személy iskolázottsági szintjére és a pszichológiáról való ismereteire, hanem figyelembe kell vennie a visszajelzésre adott várható érzelmi reakciókat is. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, a vele felvett teszt eredményéről olyan formában értesüljön, hogy megértse a számára lényeges részeit a vizsgálat eredményének.
A teszteredményeket a vizsgált személyen kívül néhány esetben a szülőkkel, tanárokkal, a munkáltatóval, pszichiáterekkel is közölni kell. Ilyen esetekben feltétlenül szükség van az eredmények értelmező bemutatására.
Munkaalkalmassági vizsgálatok eredményeinek etikus kezelése
Az adatok bizalmas kezelése, illetve harmadik személynek történő kiadása gyakran felmerül a munkapszichológia területén. Például állásinterjú alkalmával a munkáltató arra kérheti a kiválasztással, tréninggel megbízott szakembert, hogy jelezzen vissza (a vezetőknek) a tesztek eredményeiről. Erre vonatkozóan a Szakmai Etikai Kódex álláspontja az, hogy az ilyen vizsgálatok előtt tájékoztatni kell a klienst arról, hogy a pszichológiai véleményt kinek köteles a vizsgáló szakember átadni. Hangsúlyozni kell, hogy pszichológiai véleményről van szó, és nem a tesztek nyersadatairól, a jegyzőkönyvről vagy a teszteredményekről. Utóbbiakba csak megfelelően képzett pszichológus nyerhet betekintést.