Pléh Csaba tanulmánya a siófoki születésű, Hollandiába emigrált Révész Géza és a hazai pszichológia két meghatározó alakjának baráti-kollegiális levelezése alapján ad betekintést a hazai pszichológia ezen időszakába.
“Révész Géza (1878–1955) volt az elsõ a magyar pszichológia történetében, aki a német kísérleti pszichológia szerep-hibridizációját, mellyel már Ranschburg [Pál] is próbálkozott, összekapcsolta annak intézményes kialkításával. Ennek lényege, hogy megjeleníti, becsempészi a kísérleti pszichológia szemléletét a bölcsészkarok világába.” – írja Pléh a cikk bevezetőjében.
A tanulmány Révész Géza Hermann Imrével és Kornis Gyulával való kapcsolatáról szól, a hazai pszichológia legsötétebb, vérzivataros éveiből (1950-es évek), amikor Magyarországon a lélektan burzsoá tudománynak számított és túlélése néhány iskolaalapítón múlt. Ők – pl. a terápiás gyakorlatban Hermann Imre, az egyetemi életben Révész Géza, Kardos Lajos, majd a 60-as évektől Mérei Ferenc játszottak kulcsfontosságú szerepet abban, hogy a hazai pszichológia átmentődött a 70-es és 80-as évekre. (Teljes tanulmány)