Az addiktológiai zavarok mélylélektani terápiái
Az addiktológiai zavarok egyre nagyobb mértékű terjedése az ellátásban résztvevők számára is napról napra nagyobb kihívást nyújt, kiemelten azokban az esetekben, amikor más komorbid pszichiátriai zavar is fennáll.
Az öngyilkosság-kutatás harminc éve Magyarországon: bibliometriai elemzés
A jelen tanulmány célja az 1992 és 2021 között, legalább egy magyar szerző részvételével megjelent öngyilkosság-kutatással kapcsolatos publikációk kvantitatív elemzése. A Scopus adatbázisa alapján összesen 426 publikáció volt azonosítható. A tanulmányok száma a vizsgált három évtized alatt 5,8-szorosára nőtt. A tanulmányok számának duplázódási ideje 9,6 év. A szerzők kapcsolati hálózatában öt nagyobb és öt kisebb klaszter azonosítható, amelyek az ismert hazai szuicidológiai kutatócsoportokat reprezentálják. Az egy tanulmány szerzőinek átlagos száma a vizsgált időszak során jelentősen nőtt.
Az öngyilkosság kockázatának becslése és kezelése: egy kompetencia-alapú megközelítés és egy tréning tervének bemutatása. I. rész
Nemzetközi szinten tapasztalható, hogy – hasonlóan az egészségügy más területeihez – a klinikai pszichológus képzésekben is egyre inkább előtérbe kerül a kompetenciákon és készségeken alapuló oktatás, vizsgáztatás. A kompetenciák képzésekbe történő beemelésével a klasszikusabbnak mondható ismeretalapú oktatás egyre inkább kiegészül a készségek gyakorlásával, annak hangsúlyozásával, hogy mi az, ami az adott munkában működik. A kompetencia-fókuszú oktatás megjelenik a kurrikulumok kidolgozásában, valamint az elsajátított készségek számonkérésében, azaz a vizsgáztatás módszerében is.
Egy cél, két megközelítés
Az öngyilkossági veszély becslésének nincs egyetlen könnyû módja. Bár egyre többféle megközelítésû el- mélet próbálja leírni az öngyilkos magatartást, a szuicid rizikó mérésére használt skáláink komoly pszichometriai korlátokkal küzdenek. Míg a kvantitatív pszichometriai skálák elméletileg jól megalapozottak, de nem elég érzékenyek, addig a (félig)strukturált, kvalitatív interjúk szisztematikusak és átfogóak, de túl költségesek és idôigényesek.
“Sosem tudnám megtenni” – Az öngyilkos viselkedés ‘gondolatból tett’ paradigmája
Az önkezű halál továbbra is az egyik vezető halálok a világon és hazánkban egyaránt. Ugyanakkor még mindig keve- set tudunk arról, mikor és milyen tényezők befolyásolják a szuicid gondolatokból a tényleges kísérletbe való átmene- tet. Az öngyilkossági gondolatokat átélők jelentős többsége sosem hajt végre kísérletet. A gondolat és a tett közötti átmenet magyarázatára a legtöbbet hivatkozott pszichiátriai és pszichológiai kockázati tényezők csak nagyon kis mértékben képesek.
A lélektani krízis
Gerald Caplan meghatározása alapján pszichológiai értelemben akkor beszélünk krízisről, amikor a személy kénytelen szembenézni olyan veszélyeztető körülményekkel (pl. állásának elvesztése, haláleset a családban, válás stb.) — illetve ilyen körülmények bekövetkezésének a lehetősége fenyegeti őt –, amelyeket meglévő problémamegoldó készségeivel, rendelkezésére álló és mobilizálható pszichés energiáival sem megoldani, sem kikerülni nem képes.
Gyászolóknak, öngyilkossági kísérleten átesettek hozzátartozóinak
Minden öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet 6-8 közeli hozzátartozót, barátot érint, akiknek ezzel a teherrel kell tovább élniük.Egy szerettünk öngyilkosság általi elvesztése az egyik legnehezebb trauma. MInden ember átél rengeteg váltakozó és intenzív érzést. Egy gyászoló a fájdalom és szomorúság mellett többek között bénultságot, zavart, ürességet, bűntudatot, szégyent, haragot, magányt és testi tüneteket tapasztal meg. Ezek mind normálisak és a gyász természetes velejárói.
Mit tehet Ön az öngyilkosság megelőzéséért?
Mindenki tehet az öngyilkosságok számának csökkenéséért. Jelenleg 28 országnak van nemzeti szintű öngyilkosság-megelőzési stratégiája. A megelőzéssel kapcsolatban a WHO által megfogalmazott üzenetek között szerepel az is, hogy a (formális és informális) közösségeknek kulcsszerepe van az öngyilkosság megelőzésében. Úgyhogy mindenki tehet azért, hogy odafigyeléssel, törődéssel, az öngyilkosságot övező stigmák elleni harccal, valamint a gyászoló hozzátartozók támogatásával hozzájáruljon az öngyilkosságok számának csökkenéséhez.
A Pszichoterápiás Tanács Szövetség által elismert módszerek
A tájékozódó beszélgetések, felmérések eredménye lehet az is, hogy a páciens problémáihoz, igényeihez nem illeszkedik az a módszer, amivel az adott pszichoterapeuta dogozik. Ebben az esetben a Pszichoterápiás Tanács Szövetség által elismert módszerek közül javasol a terapeuta. Ezek a módszerek a következők: • aktív analízis• családterápia• csoportanalízis• dinamikus rövidterápia• hipnoterápia• individuálpszichoterápia• integrativ pszichoterápia• jungi analitikus […]
Révész Géza – a sors feszültségei levelezése és székfoglalója tükrében
Pléh Csaba tanulmánya a siófoki születésű, Hollandiába emigrált Révész Géza és a hazai pszichológia két meghatározó alakjának baráti-kollegiális levelezése alapján ad betekintést a hazai pszichológia ezen időszakába. “Révész Géza (1878–1955) volt az elsõ a magyar pszichológia történetében, aki a német kísérleti pszichológia szerep-hibridizációját, mellyel már Ranschburg [Pál] is próbálkozott, összekapcsolta annak intézményes kialkításával. Ennek lényege, […]